A rómaiak kora, vagy Jézus Krisztus ideje nagyon régen volt. Vagy mégsem?

Nagyságrendek

Az emberek egyszerűen nem fogják felfogni a nagy számokat. Azt hihetnénk, hogy mi sem természetesebb, mint hogy a számok pontosan meghatározzák a mennyiségeket, és ezt mi fel is fogjuk. Az emberek azt hiszik, hogy pontosan értik pl. hogy mit jelent mondjuk egy félmilliós fizetés, vagy egy 20 milliós lakás.

Valójában nem így működünk. Kicsit nevetünk a régi vicceken, hogy az ősember úgy számol: egy, kettő, sok. Jobb esetben: egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, sok. De igazából mi sem fogjuk fel a skálát, még ezres-milliós nagyságrendben sem.

Valójában pénzben is azért tudunk számolni az egyestől a több milliárdig terjedő skálákon, mert hiába ugyanaz a számskála, a tudatunkban teljesen elkülönülnek.

Ha csak valami alap élelmiszert vásárolok, az 50 forinttól kb. pár ezerig terjedő tartományban gondolkozom. A forint-tíz forint nagyságrend nem érdekel. És másokat sem, nem véletlen, hogy senki nem lázong az ellen, hogy mondjuk egy 233 forintos vásárláskor közlik a boltban, hogy 235 forint, mert 5 forintra kerekítenek, legalábbis készpénzes vásárláskor. Nem érdekel, hogy 190 vagy 210 forint a tej, így is úgyis megveszem, persze ha kétfélét árulnak más áron, akkor – már csak a pszichológiája miatt is – lehet, hogy az olcsóbbat veszem. De ha beleesik az eltérés a 100 forintos nagyságrendbe – pl. a tejet 290 forintért adják, akkor nem veszem meg, mert "rohadt rablók".

Egy 4600 forintos éttermi számlát simán felkerekítek 5000 forintra, itt már néhány 100 forint nem számít. Ha veszek egy tévét 100-200 ezer forint között, akkor 5-10 ezer forint nem számít. Ha használt autót vennék 3-4 millió forint között, akkor már 100-200 ezer forint különbségre is azt mondanám, hogy nem érdekes. Lakásnál akár 1 millióra is. A munkahelyemen elég nagy számokkal dolgozom, több milliárd forintos nagyságrendekben, 20-30 milliókra, akár 100 millióra is azt mondom, hogy igazából ennyi eltérés belefér.

Látszólag ugyanúgy forintokról van szó, de valójában mégis teljesen más dolgokról. Egyszer 100 forint eltérésen háborgok, másszor többmillióra legyintek. Hiába ugyanaz a forint, a pszichológiája más, annyira más nagyságrendekről van szó. Igazából mi is olyanok vagyunk, mint a primitív emberek, van az 1,2 ,3 és a sok.

Időérzékelés

Hogy hogy jön ez ahhoz a témához, hogy milyen régen volt a római kor? Pont ugyanaz a helyzet, mint a számokkal: mivel az alap érzékelésünk nagyságrendje az év, és igazából max 100-ig tudjuk elképzelni, a 2000-es számot nagyon nagynak érzékeljük. A római kor nagyon-nagyon régen volt.

Bevezethetünk egy másik mértéket is: legyen ez mondjuk egy ember életének hossza, régies nevén emberöltő. Bár nem túl egzakt fogalom, azért el lehet képzelni, hogy mit jelent. Határozzuk ezt meg mondjuk 80 évben. Ekkor Jézus születése kb. 25 emberöltővel ezelőtt volt. Ez már nem is tűnik olyan nagyon soknak, de ezzel az érzékeléssel is van egy kis pszichológiai probléma: amiből maximum 1-et tudunk igazán elképzelni, abból igazából a 10 is nagyon sok.

Generációk

Szerintem egy egész jó szám az idő múlására a generáció. Bár ugyanúgy nem egzakt, mint az emberöltő, azért el lehet képzelni. Van a mi generációnk, ennek eggyel régebbi a szüleinké, attól eggyel régebbi a nagyszüleinké, stb. Bár korábban sokszor már 20 éves kor alatt szültek, mostanában meg olyan 35-40 körül, azért nagy átlagban a generációk közötti távolságban számolhatunk 25 évvel (Igazából ez egy önkényes szám, de ez nem egy tudományos értekezés. A végkövetkeztetés nagyjából ugyanaz, akár 20, akár 30 évvel számolunk)

Ez azért jó fogalom, mert ebből könnyen el tudunk képzelni egy 1-nél nagyobb, alacsony számot. Egy ma kb. 30-40 éves ember kb. 4-5 generációt ismer: a sajátját, a gyerekeiét, a szüleiét, nagyszüleiét, jobb esetben még emlékezhet 1-2 dédszülőre is. Az átlagember élete során 5-7 generációt ismer, a nagyszülőktől az unokákig, vagy a dédszülőktől a dédunokákig.

Szóval, milyen régen is volt?

Ehhez a könnyen elképzelhető 5-7 generációhoz viszonyítsuk az időket! A nagy francia forradalom kevesebb, mint 10 generációval ezelőtt volt. A Rákóczi-szabadságharc kevesebb, mint 13. A mohácsi csata kevesebb, mint 20. A magyar honfoglalás kevesebb, mint 45. Jézus Születése kb. 80. A görög Athén virágkora kb. 100, Róma alapítása kb. 110. A legrégebbi írásos emlékek, Babilon ideje kb. 200-250.

Ha így kimondjuk durva, nem igaz? Személyesen ismerünk 5-7 generációt, és ehhez képest Jézus születése 80, a római kor kezdete 110 generációval ezelőtt volt. Nem is voltak olyan régen azok az idők...

Valahogy minden óraátállításnál előkerülnek azok a hangok, hogy hülyeség az egész óraátállítás, töröljük el, és vezessük be állandóra a nyári időszámítást. Ezzel párhuzamosan jönnek azok a hangok, hogy

• Magyarország amúgy is rossz időzónában van, valójában nekünk eggyel keletebbre kellene lenni, és Romániával, Ukrajnával kellene egy időzónába tartoznunk.
• Bezzeg nyugatabbra a saját igazi időzónájukban vannak, Spanyolország is velünk egy időzónában van, és milyen jó ott, este sokkal tovább világos van.
• Milyen rossz lesz most nálunk, hogy télen már délután 5 körül sötét lesz, ha a nyári időszámítást tartanánk meg, akkor este tovább világos lenne, és az milyen jó.

 Nézzük kicsit meg jobban, hogy mi igaz ebből?

Hosszúsági fok szerinti időzónák

Induljunk az alapoktól. Ahogy a Földön haladunk keletről nyugatra, egyre később kel fel a nap, később van dél, és napnyugta is. Akinek távol, az USA-ban, Ázsiában vannak ismerősei, vagy utazott már kelet-nyugati irányban hosszú távot, az tudhatja, de az eltolódás még Magyarországon is érzékelhető: az ország keleti felében kb. 28 perccel korábban kel, delel és nyugszik a Nap, mint a nyugati részen. Ha éppen Csengerben laksz, és vannak szentgotthárdi ismerőseid, ezt egy reggeli vagy esti telefonhívással könnyen ellenőrizheted: nálad már felkelt a nap, miközben ott még sötét van. De Budapest, és az ország keleti fele között is jelentős, 16 perc különbség van.

Amíg a leggyorsabb közlekedési és hírközlési eszköz a ló és a postagalamb volt, addig ez az emberek többségének nem jelentett gyakorlati problémát, a helyi templom óráján beállították a helyi delet, azaz azt az időt, amikor a Nap a legmagasabb pontján delelt, és kész. Bár a tengerhajózásban már a XV-XV. században már szükség volt a pontos, sztenderd időre, a hatékonyabb utazási és kommunikációs eszközök elterjedésével – még mindig tessék XIX. századi technológiára gondolni, mint a vonat, vagy a távíró – a minden egyes település helyi órája/Napja szerinti idő már a szárazföldön sem volt tartható, és egységes időt kellett bevezetni, legalábbis olyan távolságon belül, ahol még nem zavaró a valódi (Nap szerinti) és az egységes idő szerinti különbség.

Tekintettel arra, hogy kb. 1 óra eltérés még nem zavaró, és hogy az emberek sokkal jobban tudnak egész órákban számolni, mint percekben, az az elméleti megoldás született, hogy kelet-nyugati irányban a Földet 24 időzónára osztották, így zónán belül mindig egységesen, ugyanaz az idő, és a zónák között a percek mindig ugyanazok, és csak az órák térnek el. Mivel a Földet kelet-nyugati irányban 360 fokra osztják a hosszúsági fokok, ez azt jelenti, hogy 360 osztva 24-gyel, azaz 15 fok alkot egy időzónát. A kialakult hagyomány szerint a 0. hosszúsági fok Londonon (Greenwich-en) megy át, ez a kiindulási idő (Greenwich Mean Time, rövidítve GMT. Az újabban ezzel azonos értékűként használt, de nem pontosan ugyanezt jelentő UTC-vel most nem foglalkozom) Ennek az időzónája -7,5 fok és 7,5 fok között van (pozitív alatt keleti, negatív alatt nyugati hosszúságot értve). Az ettől 1 időzónával keletebbre eső GMT+1 időzóna közepe tehát 15 fok, a két széle ettől 7,5 fokkal keletre és nyugatra van, tehát 7,5 és 22,5 fok között. Értelemszerűen a GMT+2 zóna közepe 30 fok, a tartománya 22,5 fok és 37,5 fok között van, stb.

Politikai időzónák

A valóságban a földrajzi fok szerinti időzóna csak iránymutató, ettől egyéb praktikus okok miatt a nyílt óceánt leszámítva szinte mindenhol eltérnek. A legnagyobb kelet-nyugat kiterjedésű országok, mint Oroszország, Kanada, USA kénytelenek több időzónát is alkalmazni, de a kelet-nyugati irányban nem túl nagy kiterjedésű országok igyekeznek az egész országot egy időzónában tartani, mert nem sok értelme van pl. egy Magyarország méretű országban két időt is használni. Vannak persze kivételek is, a nagyok közül pl. Kínában alkalmaznak egységes időzónát, pedig itt az ország keleti és nyugati fele között kb. 3,5 óra eltérés van a nap delelésében. Ezen túl vannak olyan országok is, akik teljesen saját időszámítást vezettek be, és nem egész órával tér el az órájuk a sztenderdtől, pl. India, vagy Nepál.

Az alábbi térképen jól látszik, hogy mi lenne az igazi földrajzi időzóna, és mi a politikai időzóna. A térkép legtetején és legalján látszik, hogy mi lenne az igazi zónahatár, a közepén pedig, hogy az országhatárok, és egyéb döntések hogy térítik el ettől a gyakorlatban alkalmazott időzónát.

Kép forrása: Wikipedia

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarország a Keleti hosszúság 16 fok és 23 fok között helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a legkeletibb csücsköt (Kb. Fehérgyarmattól keletre) leszámítva  szinte teljes egészében a 7,5 – 22,5 fokok közötti GMT+1 időzónában van. Tehát Magyarország pontosan abban az időzónában van, mint ahol földrajzi elhelyezkedése szerint lennie kellene. Az igaz, hogy az időzóna keleti részében de benne. Ráadásul az sem igaz, hogy „csak a keleti határvégeken” van, az ország nyugati csücske, Szentgotthárd térsége már majdnem az időzóna közepén van. Az időzóna igazi közepe Magyarország földrajzi szélességén kb. Graztól pár 10 km-re nyugatra van.

Mi a helyzet Európában?

Az alábbi térkép mutatja, hogy hol húzódik a Londoni (Greenwichi) és a Közép-európai idő elméleti határát jelző 7,5 fokos földrajzi hosszúság. Ez nagyságrendileg Németország, Svájc és Olaszország nyugati határai mentén húzódik.

Ebből az következik, hogy földrajzilag a Benelux államoknak, Franciaországnak, Spanyolországnak nem a Közép-Európai időzónában van a helye, hanem Londonnal együtt a Greenwich-iben. Madrid még Nyugatabbra is van Londonnál! Nem mi vagyunk rossz időzónában, hanem ők!

Hogy miért alakult ez így? A második világháború előttig ők is a Greenwichi zónában voltak, de a Benelux államokra és Franciaországra a második világháború alatt a németek kényszerítették rá a saját, közép-európai időszámításukat, Spanyolországban Franco maga vezette be, hogy a németekkel akar egy zónába tartozni, azután úgy maradt.

És hogy jön ehhez a téli/nyári időszámítás?

Először is szögezzük le: az „igazi”, „eredeti”, földrajz szerinti időszámítás nem a nyári, hanem a téli. A nyári időszámítást energia megtakarítási okokból vezették be, azon elv alapján, hogy amióta a mesterséges világítást bevezette az emberiség, azóta az ember napi tevékenységének tényleges közepe nem a Naphoz igazodik, nem délben van a napi tevékenységünk közepe, hanem egyre inkább eltolódott a mesterséges megvilágítás, az este időszakára. Mivel a legtöbb ember kötött időben dolgozik, pl. 8-tól 5-ig, és a társasági és egyéb életét ehhez igazítja, igyekeztek minél több aktív időt a nappali világosság idejére tenni, azért, hogy ezzel energiát takarítsanak meg. Kb. pont ugyanilyen hatást lehetett volna elérni azzal, ha azt vezették volna be, hogy a munkaidő télen 8-tól 5-ig, nyáron meg 7-től 4-ig tart. Manapság egyre többen vitatják, hogy keletkezik-e tényleges energia megtakarítás az óraátállításból, főleg, hogy most már a világításnál jóval nagyobb szerepet játszanak az energiafogyasztásban más technológiák, pl. a légkondi.

A nyári időszámítás pont nem azt okozza, hogy nyáron más az időzóna, mint földrajzilag kellene?

De.

Attól még átléphetnénk a román időre, nem? Vagy pl. eltörölve a téli/nyári átállítgatást, és maradhatnánk mindig a nyáriban, azaz a földrajzilag eggyel keletebbre lévő időzónában.

Most a politikai dolgokba nem mennék be, hogy mit jelentene, ha Magyarország egymaga cselekedne, és az északi és déli szomszédainktól (Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Szerbia) eltérő időszámítást vezetne be, nyilván egyoldalúan ezt nem kellene.

Eltekintve a politikai vonatkozásoktól, ha egész Európa egységesen cselekedne, az egyetlen megmaradó érv, amit egyáltalán érdemes lehet megfontolni, az az, hogy így este tovább van világos, és az emberek jobban szeretik a világosat, mint a sötétet.

Akkor lobbizzunk, és térjünk át? A spanyolok is földrajzilag rossz időzónában vannak, mégis milyen jó nekik, hogy este sokáig világos van.

Spanyolország esetében van még egy szempont, amiről eddig még nem volt szó: mivel délebbre vannak, kisebb a különbség nyár és tél között. Azonos földrajzi hosszúságnál észak-déli irányban nincs érdemi különbség abban, hogy mikor delel a nap, abban azonban van, hogy mikor kel fel, és mikor nyugszik. Az északi féltekén a mérsékelt ághajlati övben, Európában minél északabbra megyünk, azonos hosszúsági körön nyáron annál korábban kel és később nyugszik le a nap, télen viszont fordítva, annál később kel a Nap, és korábban nyugszik. Minél északabbra megyünk, annál szélsőségesebb a reggelek és esték elmozdulása, egészen addig, hogy vannak helyek a sarkkörön túl, ahol nyáron nem megy le, télen nem jön fel a Nap. Nálunk nagyobb a különbség a téli és a nyári nappal és éjszaka hossza között, mint Spanyolországban. Nyáron hosszabbak a nappalaink, télen hosszabbak az éjszakáink.

Amit sok ember nem vesz figyelembe a más időzóna melletti érvelésben, azok a téli reggelek. Reggel egy keletebbi időzóna szerinti idő, vagy nyári időszámítás esetén csak (óra szerint) később kelne fel a nap. Ez persze a legtöbb embert nyáron nem érdekli, hiszen amúgy is nagyon korán, akár 5 óra körül felkel a Nap, amikor az ember még alszik. Ezért nem gondol senki arra, hogy gond lenne, ha később kelne a Nap. Pedig gond lenne. Ma már mindenkinek vannak Nyugat-Európában lévő ismerősei. Nekem a Brüsszelben lakó ismerősök azt mondják: nem az a legnagyobb gondjuk, hogy rossz az időjárás, hogy sokat esik az eső, hogy milyenek az egyéb körülmények: a legnyomasztóbb az, hogy télen reggel fél 9-kor kezd el világosodni.

Szóval akkor?

Azt már megszokta az ember Magyarországon is, hogy télen sötétben megy haza a munkából. Olyan sokan túlóráznak, hogy ezen az sem igazán változtatna, ha 1 órával tovább lenne sötét. De a reggelek? Még télen is világos van reggel, amikor munkába indulunk, vagy legalábbis már dereng valami napsütés. De komolyan, hozzá akarnánk szokni ahhoz, hogy reggel és este is sötétben indulunk el, miközben a világos időszakban a munkahelyünkön vagyunk? Én szeretném, ha a két időszak közül legalább az egyikben világosban lehetnék. Az este amúgy is reménytelen, még 2 időzónával való odébb tolással is, legalább a reggelek maradjanak meg világosnak.

Összefoglalva: a nyári időszámítás télre való bevezetése, vagy a román időzónába való belépés szerintem hülyeség. Egyébként azzal sem lenne bajom, ha eltörölnék a téli/nyári átállítást, de csak akkor, ha egész Európa egységesen eltörölné, és maradnánk annál az időnél, ami az igazi: a télinél.