A rómaiak kora, vagy Jézus Krisztus ideje nagyon régen volt. Vagy mégsem?

Nagyságrendek

Az emberek egyszerűen nem fogják felfogni a nagy számokat. Azt hihetnénk, hogy mi sem természetesebb, mint hogy a számok pontosan meghatározzák a mennyiségeket, és ezt mi fel is fogjuk. Az emberek azt hiszik, hogy pontosan értik pl. hogy mit jelent mondjuk egy félmilliós fizetés, vagy egy 20 milliós lakás.

Valójában nem így működünk. Kicsit nevetünk a régi vicceken, hogy az ősember úgy számol: egy, kettő, sok. Jobb esetben: egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, sok. De igazából mi sem fogjuk fel a skálát, még ezres-milliós nagyságrendben sem.

Valójában pénzben is azért tudunk számolni az egyestől a több milliárdig terjedő skálákon, mert hiába ugyanaz a számskála, a tudatunkban teljesen elkülönülnek.

Ha csak valami alap élelmiszert vásárolok, az 50 forinttól kb. pár ezerig terjedő tartományban gondolkozom. A forint-tíz forint nagyságrend nem érdekel. És másokat sem, nem véletlen, hogy senki nem lázong az ellen, hogy mondjuk egy 233 forintos vásárláskor közlik a boltban, hogy 235 forint, mert 5 forintra kerekítenek, legalábbis készpénzes vásárláskor. Nem érdekel, hogy 190 vagy 210 forint a tej, így is úgyis megveszem, persze ha kétfélét árulnak más áron, akkor – már csak a pszichológiája miatt is – lehet, hogy az olcsóbbat veszem. De ha beleesik az eltérés a 100 forintos nagyságrendbe – pl. a tejet 290 forintért adják, akkor nem veszem meg, mert "rohadt rablók".

Egy 4600 forintos éttermi számlát simán felkerekítek 5000 forintra, itt már néhány 100 forint nem számít. Ha veszek egy tévét 100-200 ezer forint között, akkor 5-10 ezer forint nem számít. Ha használt autót vennék 3-4 millió forint között, akkor már 100-200 ezer forint különbségre is azt mondanám, hogy nem érdekes. Lakásnál akár 1 millióra is. A munkahelyemen elég nagy számokkal dolgozom, több milliárd forintos nagyságrendekben, 20-30 milliókra, akár 100 millióra is azt mondom, hogy igazából ennyi eltérés belefér.

Látszólag ugyanúgy forintokról van szó, de valójában mégis teljesen más dolgokról. Egyszer 100 forint eltérésen háborgok, másszor többmillióra legyintek. Hiába ugyanaz a forint, a pszichológiája más, annyira más nagyságrendekről van szó. Igazából mi is olyanok vagyunk, mint a primitív emberek, van az 1,2 ,3 és a sok.

Időérzékelés

Hogy hogy jön ez ahhoz a témához, hogy milyen régen volt a római kor? Pont ugyanaz a helyzet, mint a számokkal: mivel az alap érzékelésünk nagyságrendje az év, és igazából max 100-ig tudjuk elképzelni, a 2000-es számot nagyon nagynak érzékeljük. A római kor nagyon-nagyon régen volt.

Bevezethetünk egy másik mértéket is: legyen ez mondjuk egy ember életének hossza, régies nevén emberöltő. Bár nem túl egzakt fogalom, azért el lehet képzelni, hogy mit jelent. Határozzuk ezt meg mondjuk 80 évben. Ekkor Jézus születése kb. 25 emberöltővel ezelőtt volt. Ez már nem is tűnik olyan nagyon soknak, de ezzel az érzékeléssel is van egy kis pszichológiai probléma: amiből maximum 1-et tudunk igazán elképzelni, abból igazából a 10 is nagyon sok.

Generációk

Szerintem egy egész jó szám az idő múlására a generáció. Bár ugyanúgy nem egzakt, mint az emberöltő, azért el lehet képzelni. Van a mi generációnk, ennek eggyel régebbi a szüleinké, attól eggyel régebbi a nagyszüleinké, stb. Bár korábban sokszor már 20 éves kor alatt szültek, mostanában meg olyan 35-40 körül, azért nagy átlagban a generációk közötti távolságban számolhatunk 25 évvel (Igazából ez egy önkényes szám, de ez nem egy tudományos értekezés. A végkövetkeztetés nagyjából ugyanaz, akár 20, akár 30 évvel számolunk)

Ez azért jó fogalom, mert ebből könnyen el tudunk képzelni egy 1-nél nagyobb, alacsony számot. Egy ma kb. 30-40 éves ember kb. 4-5 generációt ismer: a sajátját, a gyerekeiét, a szüleiét, nagyszüleiét, jobb esetben még emlékezhet 1-2 dédszülőre is. Az átlagember élete során 5-7 generációt ismer, a nagyszülőktől az unokákig, vagy a dédszülőktől a dédunokákig.

Szóval, milyen régen is volt?

Ehhez a könnyen elképzelhető 5-7 generációhoz viszonyítsuk az időket! A nagy francia forradalom kevesebb, mint 10 generációval ezelőtt volt. A Rákóczi-szabadságharc kevesebb, mint 13. A mohácsi csata kevesebb, mint 20. A magyar honfoglalás kevesebb, mint 45. Jézus Születése kb. 80. A görög Athén virágkora kb. 100, Róma alapítása kb. 110. A legrégebbi írásos emlékek, Babilon ideje kb. 200-250.

Ha így kimondjuk durva, nem igaz? Személyesen ismerünk 5-7 generációt, és ehhez képest Jézus születése 80, a római kor kezdete 110 generációval ezelőtt volt. Nem is voltak olyan régen azok az idők...